A 20-as évekre hatalmasra nőtt a megtermelt hulladékok mennyisége. Világviszonylatban az évente keletkező elektronikai hulladékok mennyisége meghaladja az 50 millió tonnát. A növekedés okai az egyre többféle elektronikai eszköz megjelenése (pl. akkumulátoros változatok megjelenése); az eszközök világviszonylatban egyre több emberhez történő eljutása; az eszközök élettartamának csökkenése; valamint a technológiák gyors változása. Utóbbira jó példa, mikor egy jelentős sportesemény előtt sokan lecserélték hagyományos – még tökéletesen működő – TV-jüket a minden tekintetben korszerűbb LCD TV-re, így téve élvezetesebbé a közvetítések megtekintését. Pontosan ezek a gyors technológia váltások okoznak jelentős kihívást az eszközök hulladékká válása után a hulladékok feldolgozásával foglalkozó cégek számára.
Az új eszközök felépítése gyakran teljesen eltér a korábbiaktól, ráadásul az értékes fémek aránya is kisebb sok esetben (pl. vékonyabb felületi rétegeket tudnak kialakítani korszerűbb gyártás során), mindemellett a kevésbé értékes műanyagok aránya egyre nagyobb. Az LCD kijelzők nem dolgozhatók fel a hagyományos CRT készülékekre tervezett technológiákkal. A kijelzők ugyanakkor értékes elemeket is tartalmaznak kis koncentrációban, a kijelző belsejében felületi bevonatként, például indiumot, melyből egy kg ára elérheti a 150 000 Ft-ot.
A Li-ion akkumulátorok (melyekben kifejezetten értékes elemek fordulnak elő: pl. kobalt, lítium) gyors terjedése, az akkumulátorok sokféle típusa, a jelenleg hiányzó hulladék feldolgozó kapacitás mind problémát jelent. Bár eltart egy ideig, míg a manapság egyre nagyobb arányban értékesített elektromos autók élettartamuk végére érnek, a meghibásodott akkumulátorok, és a kézi készülékek akkumulátorainak feldolgozásáról már gondoskodni kell.
A LED-ek esetében egy új korszerű fényforrást ismerhettünk meg, amely sok területről már kiszorította a más technológiával gyártott fényforrásokat (pl. halogén, xenon, fénycső).
Mindazonáltal a legolcsóbb LED-ekkel nem árt óvatosnak lenni, a gyenge minőségük okán (pl. vibrálás). A LED-ek elterjedtek otthonunkban, irodákban, TV készülékek kijelzőinek háttérvilágítása esetén, járművek fényforrásaiban.
Értékes elemeket tartalmaznak (pl. gallium, indium, arany), azonban csak kis koncentrációban, és nehezen kinyerhető formában (vékony rétegben), ráadásul térben szétszórva jelenik meg, különböző eszközökben, így a visszagyűjtésük is komoly feladat lesz
Mi az amit tehetünk környezetünk kímélése érdekében? Először is használjuk ésszerű ideig a készülékeket, ne divatcikként tekintsünk rájuk. Élettartamuk végén a vegyes hulladéktól elkülönítve kezeljük őket, az áruházak visszagyűjtési pontjain, hulladékudvarokba adjuk le. Így garantálható, hogy megfelelő helyre kerülnek az elektronikai hulladékok. Már az eszközök megvásárlásakor döntést hozunk arról, hogy az eszközök élettartamuk végén hulladékká fognak válni…
E környezetvédelmi és gazdasági célok, feldolgozási technológiák megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szakember utánpótlás, amely környezetmérnök képzés elérhető a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán..
